2008. április 14., hétfő

Szükségletek

Az érzésekkel való összekapcsolódás legfőbb célja, hogy felismerjük szükségleteinket, ez az EMK modelljének 3. lépése. Marshall Rosenberg munkásága elején a Maslow-i szükséglet modellt használta. Abraham Maslow szerint az emberek cselekedeteit a ki nem elégített szükségletei határozzák meg (motiváció). A szükségleteket Maslow egy piramisban ábrázolta, amelyben a szükségletek egymásra épülnek.

A hierarchia alsóbb szintjén a hiány alapú szükségleteink vannak:
  • 1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás
  • 2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság
  • 3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat
  • 4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások általi elismerés, hírnév, becsvágy

Ha ezeket a szükségleteinket kielégítjük, akkor csökken valamilyen bennünk lévő negatív/fájdalmas feszültség

A felsőbb szinten az úgy nevezett „növekedés” alapú szükségletek:

5.  Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
7. Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket 

Kielégítésükkel növekszik egy bennünk lévő pozitív, örömteli feszültség. 

Maslow szerint egy magasabb rendű szükséglet akkor jöhet létre, ha az alatta lévő szükséglet már- legalább részben- kielégült. [1]

1. Ábra: A szükségletek maslow-i piramisa





Marshall Rosenberg szükségletekkel kapcsolatos nézetei az utóbbi években némileg változtak és a maslow-i modell helyett az alternatív Nobel-díjas Manfred Max-Neef chilei közgazdász és munkatársai által kidolgozott szükséglet modellt részesíti előnyben.[2]
Max-Neef úgy gondolja, hogy egy magasabb rendű szükséglet létrejöttének nem feltétele az alatta lévő szükséglet teljes kielégülése, leszámítva az élethez nélkülözhetetlen legalapvetőbb szükségleteket (levegő, ital stb). Ebben a modellben 9 alapvető emberi szükséglet van, melyeket 4 kategória– létezés, birtoklás, cselekedet és interakció- szerint 36 cellába sorol (3-as Melléklet).

Max-Neef szerint a szükségletek a különböző kultúrákban és történelmi korokban változatlanok, de változik a kielégítésükre használt stratégia.[3] Marshall úgy véli, hogy konfliktusainkat az eltérő stratégiák illetve az ezeket analizáló kommunikáció okozzák és nem az eltérő szükségletek. A szükségletek ugyanis soha nem lehetnek konfliktusban egymással.[4]
Marshall Rosenberg az érzelmek, és szükségletek felismerésének 3 szakaszát különbözteti meg. 
  • Az 1. szakaszt „érzelmi rabszolgaságnak” nevezi, ahol érzelmileg függő helyzetben vagyunk másoktól illetve felelősnek érezzük magunkat mások érzéseiért, szükségleteiért: dependencia
  • A 2. szakasz az „undok” szakasz, amikor sikerül kitörni az előző szakasz korlátaiból, ilyenkor rengeteg fájdalmat okozunk környezetünknek és saját magunknak is: independencia
  • A 3. szakasz a cél, itt tanuljuk meg, hogyan lehet érzéseinket úgy kifejezni, és szükségleteinket úgy kielégíteni, hogy közben senki más se sérüljön, vagyis tiszteljük a másik érzéseit és szükségleteit: interdependencia.[5]

Míg az érzelmek felismerése és kifejezése hagyományosan inkább a nőknek megy jobban, addig a szükségletek felismerésében és kifejezésében a férfiak az erősebbek.[6] Mindkettőhöz sok türelemre és gyakorlásra van szükség. Segít ebben, ha bővítjük szókincsünket, és így pontosabban tudjuk kifejezni érzéseinket és szükségleteinket. 
A szókincs bővítését a CNVC munkatársai által összeállított listák is segíthetik.
Hava 



[1] Huitt, W. (2004). Maslow's hierarchy of needs. Educational Psychology Interactive. Valdosta, GA: Valdosta State University. Retrieved [date] from, http://chiron.valdosta.edu/whuitt/col/regsys/maslow.html
[2] Rosenberg, B. Marshall: EMK Nemzetközi Intenzív Tréning, Budapest,2006 május 8-17
[5] Rosenberg, Marshall (2001): A szavak ablakok vagy falak. Agykontrol Kft., Budapest, 69p
[6] Rosenberg, Marshall (2002): Generál Péter interjúja 2.p Letöltés ideje 2008.02.14. http://grow.hu/tudastar/tematikus_anyagok/eroszakmenteskommunikacio

Nincsenek megjegyzések: