A kérdőívet a Jónai Éva Havával készített interjú után és alapján állítottam össze. Segítségül vettem a http://www.makesurvey.net/ honlapot. Ezzel a programmal létre lehet hozni látványos, ugyanakkor egyszerűen kitölthető kérdőíveket. A program további előnye, hogy e-mailben továbbítható, így sok embernek elküldhető. A program nem engedélyezi, hogy valaki ugyanarról a számítógépről többször is kitöltse a tesztlapot, azaz nem engedi a csalást. A beérkezett kérdőívek adatait összegzi is a program.
A kérdőívet 33-an töltötték ki. Ebből ketten sok kérdést kihagytak, ami lerontja a korrelációk erejét, de a program nem engedi a félig kitöltött kérdőívek kitörlését.
A kérdőív reprezentatív voltát nem tudom ugyan tudományosan alátámasztani, de ha a válaszadók nemének, életkorának, lakhelyének és foglalkozásának arányát összehasonlítjuk a tréningeken résztvevő csoportok azonos jellemzőivel, úgy nagyfokú egyezéseket kapunk. Ennek alapján a válaszok is feltehetően jellemzőek az EMK közösség egészére.
Az 1. kérdés a válaszadók korát kérdezte. A legjelentősebb korcsoport a 40-50 év közöttieké, 45%, őket követi a 30-40 évesek csoportja, 27%-kal, azaz összesen 72%, a válaszadók majdnem háromnegyede tartozik ide. Náluk fiatalabb 18%, és idősebb 9%.
A 2. kérdésre kapott válaszok alapján az EMK-val foglalkozók kétharmada, 67%, nő és csupán egyharmada a férfi. Ezek szerint a nők körében sokkal elterjedtebb az EMK hazánkban. Ez az arány megfelel a tréningeken résztvevők nemek szerinti jellemző megoszlásának és összhangban áll azzal is, hogy a nők jellemzően inkább keresik a kooperálást problémáik megoldására, számukra az együttlét és a kommunikáció valójában már csökkenti is a stresszt és így akár már a megoldást is jelentheti sok esetben.[1]
Harmadik kérdésemmel az egyes számú hipotézisemet kívántam alátámasztani. Ezért ezt 6.4-es fejezetben fogom kifejteni.
Kérdőívemben vizsgáltam azt is, hogy milyen területen dolgoznak a válaszadók. A válaszokból kiderült, hogy a csoport közel egynegyede (8 fő, 24%) az oktatás területén dolgozik. Ennek egyik magyarázata lehet az akkreditált pedagógus továbbképző program. Pontos kimutatást erről nem vezetnek, de ez az adat nagyban egybevág a Hava által adott becsült értékkel: például a legutóbbi nyílt tréningen, 2008. januárjában, a 12 résztvevőből 2-nek fizette az iskolája a képzést és további 4 tanár vett részt önköltséges alapon, a 2004-2006 közötti első társtréner csoport 12 tagjából szintén 6 pedagógus volt. A munkahely egyébként nem tűnik meghatározó tényezőnek az EMK-val foglalkozók körében, nem volt hasonlóan jelentékeny létszámú csoport a többi foglalkozási kör egyikében sem.
A hetes és nyolcas kérdésemmel azt vizsgáltam, hogy mennyi időt foglalkoznak az EMK-val és mennyit szeretnének foglalkozni vele. A válaszokból az a meglepő eredmény született, hogy jelenleg a válaszadók 27%-a kevesebb, mint heti 1 órát foglalkozik az EMK-val. Ugyanakkor a 36% azt mondta, hogy folyamatosan azaz a nap 24 órájában gyakorolja az EMK-t. A jövőt illetőleg 67% szeretné folyamatosan használni az EMK-t, és csak 9% maradna a heti 1-2 óra használatnál. Lehet, hogy a „foglalkozni” kifejezés nem volt teljesen egyértelmű, szerencsésebb lett volna talán a „gyakorolni” esetleg „használni” igét használni.
A kilencedik kérdésben egy nagyon érdekes problémát sikerült igazolni. A Hava interjúból kiderült, hogy embereknek nehezebb alkalmazniuk az EMK-t saját családjukban, mint például barátaikkal, munkatársaikkal történő kommunikáció során. Legtöbbet akkor használják a „zsiráfnyelvet”, ha önmagukkal kommunikálnak.
A barátokkal való beszélgetések majdnem 64%-ában használják az EMK-t. A munkatársakkal történő kommunikáció folyamán is gyakrabban alkalmazzák az EMK-tól tanultakat, mint a saját családjukban teszik ezt. Marshall a „címkézéssel” magyarázza ezt a jelenséget, vagyis azzal, hogy ha a másikban az ember helyett a „címkét” (pl: apa, főnök, barát) látjuk, akkor hajlamosak vagyunk ennek megfelelően kommunikálni. Egy ezt vizsgáló kísérlet kimutatta, hogy minél közelebb áll hozzánk a másik, konfliktus esetén annál udvariatlanabbak, erőszakosabbak vagyunk[2]
A tizedik kérdésemben arról érdeklődtem, hogy tanítják-e az EMK-t másoknak, és ha igen, milyen környezetben teszik azt. A válaszadók 54% mondta, hogy tanítja valamilyen formában, pl otthon. Hatan (18%) mondták, hogy vállalják formális tréningek tartását is, míg a tizenegyedik kérdésben csak ketten (6%) vallották magukat trénernek. A válaszadóknak csupán a 33% nem szeretne tréner lenni a jövőben.
1. Az EMK hálózatra jellemző, hogy egy-egy tréner körül alakul ki, majd a tréner csoportjának tagjaiból is trénerek válnak, köréjük is újabb csoportok alakulnak. A nemzetközi EMK központ (CNVC) által akkreditált 2 magyar tréner mindegyike Budapesten él, így a tréningek többségét is a fővárosban szervezik.
Ezért az első hipotézisem az, hogy az EMK-val foglalkozók többsége is Budapesten és annak agglomerációjában él, az itt élők aránya jóval meghaladja az ország lakossági arányának megfelelő 20%-os reprezentáltságot.
2. Második hipotézisem az EMK megismerésének forrásával kapcsolatos. Dolgozatom címében már utaltam arra, hogy az EMK egy alulról jövő szerveződés, vagyis a hálózat létrejötte magánszemélyek kezdeményezéséből jött létre és így is működik. Az interjúból olyan információkat szereztem, hogy elsősorban „szájhagyomány” útján terjed az EMK tréningek híre, az emberek „bevonzzák” egymást, emellett a kiadott könyvekben is található információ, létezik honlap és az akkreditált tréning megjelenik a Pedagógiai Közlönyben is. Feltételeztem tehát, hogy a személyes kapcsolat a legfőbb értesülési forrás, de az Internet elterjedésével ennek a forrásnak is egyre nagyobb a jelentősége.
3. Az EMK-ban kiemelt szerepet kapnak a szükségleteink. Marshall Rosenberg kezdetben a Maslow-féle hierarchikus modellt vette figyelembe, amely szerint a „magasabb”, transzcendentálisabb szükségletek csak az „alacsonyabb”, létfenntartáshoz kapcsolódó szükségleteink kielégítése után jelentkeznek. Mostanra azonban inkább a Max Neef által alkotott szükséglet-mátrixot használja, amely nem tesz ilyen hierarchikus különbséget a szükségletek között, hanem úgy véli, azok egyidejűleg is jelentkezhetnek.
A harmadik hipotézisem tehát az, hogy többféle szükséglet is jelen van, amikor valaki foglalkozni kezd az EMK-val (Max-Neef). Azonban ezek fontossági sorrendjében inkább a személyes jellegű szükségletek dominálnak (biztonság, stresszoldás), az EMK mélyebb megismerésével viszont előtérbe kerülnek az interperszonális jellegű szükségletek is (közösséghez tartozás), majd az önmegvalósítás és a transzcendenshez való kapcsolódás lesznek a fontosabbak (harmonikusabb világ).
5.4 Hipotézisek igazolása a kérdőív alapján
Első hipotézisem, arra irányult, hogy az EMK hálózata hol és milyen mértékben terjedt el hazánkban. Ezt a válaszadók lakhelye alapján vizsgáltam. A kérdőívből egyértelműen kiderült, hogy a hálózat eddig Budapest központú. A válaszadók egyharmada lakik csupán vidéken. Ebből a 33%-ból 24%, vagyis az összes válaszadó egynegyede vidéki városban él. Kistelepülésen élők csak nagyon kis százalékban ismerik eddig az EMK-t, legalábbis erre utal az, hogy a válaszadók közül hárman, azaz a kérdőívet kitöltők 9%-a él kistelepüléseken. Budapestről és az agglomerációjából származik a válaszadók 66%.
Így tehát első hipotézisem,hogy az EMK hálózata személyi, illetve földrajzi központok köré szerveződik, igazoltnak látszik.
4. Ábra
Második hipotézisemet, melyet a Hava interjú alapján az EMK megismerési módjaival kapcsolatban állítottam fel, szintén igazolta a kérdőív. Az EMK-t a legtöbb ember, 58%, személyes beszélgetés alkalmával, szájhagyomány útján ismerte meg. Ebből az adatból a hálózat terjedéséről is hasznos információkat kapunk, ugyanis ez alátámasztja azt az állítást, mely szerint az EMK nem egy fölülről irányított terjesztési technika segítségével jut el az emberekhez, hanem az emberek egymást „vonzzák” be és terjesztik a „zsiráfnyelvet”.
Az interjúból megtudhattuk, hogy a megjelent könyveknek is komoly hatása van, hiszen vannak, akik először a könyveket olvassák el és ezek hatására kerülnek kapcsolatba a hálózattal. A kérdőív alapján a válaszadók 27% könyvben találkozott először az EMK-val.
Annak ellenére, hogy az EMK már évek óta rendelkezik egy nagyon jó honlappal, a megkérdezettek közül csupán egy férfi volt, aki az interneten találkozott az EMK-val. Ő egyébként az informatika területén dolgozik.
5. Ábra
Harmadik hipotézisemben az EMK-val foglalkozók szükségleteit vizsgáltam. Azt kívántam megtudni, hogy a válaszok a Max Neef-i modellt támasztják-e alá, vagyis már akkor is jelen vannak-e nagyon magas rendű szükségletek, mikor még az alacsonyabb rendű szükségletek nem elégültek ki teljesen?
Ennek bizonyítása érdekében egyeztettem a kérdőívem 12-es, 13-as és 14-es kérdéseiben szereplő szükségleteket a maslow-i szükségletekkel. A betűk (a-k) a kérdésekre utalnak.
A 12-es kérdés arra vonatkozott, hogy milyen szükségletei voltak az EMK elkezdésekor, a 13-as kérdés arra, hogy ezek a szükségletek eddig milyen mértékben teljesültek, végül a 14-es kérdés arra keresett választ, hogy mit vár az EMK-tól a jövőben. A szükségletek fontosságát 1-5-ös skálán lehetett meghatározni, ahol az 5 „nagyon fontos” (12. és 14. kérdés) illetve „nagyon sokat” (13. kérdés) jelentett és az 1 pedig „egyáltalán nem érdekel” illetve „semmit”.
3. Táblázat
MASLOW-I szükségletek | Kérdőív kérdéseiben szereplő szükségletek | |||
„Fejlődés” szükség- letek | 8 | Transzcendens (ego feletti, mások fejlődésének segítése) | i) Harmonikusabb világ | |
7 | Önmegvalósítás | f)Személyiségfejlődés k) Új munka | ||
6 | Esztétikai (szimmetria, rend stb) | |||
5 | Megértés, tudás | a) Kommunikációs készség e) Önismeret | ||
„Hiány” szükség- letek | 4 | Értékelés, eredmény ,elismerés | j) Segítség a jelenlegi munkádban | |
3 | Összetartozás , szeretet | b) Új közösség c) Kommunikációs lehetőség d) Mélyebb kapcsolatokat másokkal | ||
2 | Biztonság | g) Konfliktuskezelés | ||
1 | Fizikai (étel, ital. Levegő, lakhely stb) | h) Gyógyulás, egészség | ||
Miután párosítottam a szükségleteket, a Maslow-féle hierarchia alapján sorrendbe tettem őket úgy, hogy egyes számmal a fizikai szükségleteket, míg a legmagasabb, a transzcendens iránti szükségletet, a nyolcadik helyre tettem.
Elsőként a múlt szükségleteit (12-es kérdés) hasonlítottam össze azzal, hogy mennyit kaptak eddig az EMK-tól (13-as kérdés). Azért, hogy megtudjam mennyire hitelesek az eredmények, összevettetem a két kérdésre kapott válaszok értékeit és az Instat+ program segítségével lefutattam rajtuk a Mann-Whitney egyoldalú próbát.
6. Ábra
A harmonikusabb világ (0,0049), a személyiségfejlődés (0,0229), az önismeret (0,01) és a konfliktuskezelés (0,0011) esetében a különbségeket szignifikánsnak találtam. Ebből a 4 szükségletből egy, a konfliktuskezelés (biztonság iránti szükséglet) sorolható a maslow-i „hiány” szükségletek közé, míg a másik 3-at „fejlődés” szükségletnek tekintettem. Az adatok Maslow hierarchiáját látszanak alátámasztani, vagyis hogy előbb elégülnek ki a „hiány” szükségletek és csak később a „fejlődés” szükségletek.
A 7. ábrán a csoport szükségleteinek átlagait hasonlítottam össze, ahol a kék oszlopok mutatják az EMK-val való találkozáskor elvárt szintet (12-es kérdés), míg narancssárgával jelöltem azt az értéket, amit a jövőben várnak az EMK-tól (14-es kérdés). A kapott eredményeken elvégeztem a Mann-Whitney egyoldalú próbát. Ennek alapján négy szükségletnél találtam a növekedést szignifikánsnak.
7. Ábra
Ezek közül egyedül az „új munkahely” iránti szükséglet tartozik a „fejlődés” szükségletek közé (önmegvalósítás). Ez a korábbi 2.85-ös értékről 3,72-re nőtt, (sz: 0,0078 ; z=2,42)
A másik három, „hiány” szükséglet: az egészség (sz: 0,0009; z=3,13), a mélyebb kapcsolat (sz:0,0505; z=1,64) és az új közösség iránti igény (sz:0,0073; z=2,44)
Habár a próba nem mutatta szignifikánsnak, az eredmények azt mutatják, hogy nagyon nagy igény volt az emberekben a 2 „legmagasabb rendű” szükséglet, a harmonikusabb világ -4,33- és a személyiségfejlődés -4,59- iránt már kezdetben is, mikor kapcsolatba kerültek az EMK-val. A tréningeken való részvétellel az ezek iránti igény még tovább erősödött és 4,65-re illetve 4,81-re nőtt.
Az átlagokból az is kiderült, hogy mikor kapcsolatba került valaki az EMK-val akkor sokkal kevesebbet remélt az EMK-tól, mint ahogy most gondolja, hogy mi mindent kaphat. Mindössze két szükséglet esetében nem volt lényeges az emelkedés, a két legmagasabbra értékelt szükségletnél. Az önismeret és a konfliktuskezelés iránt már kezdetben is nagyon magas 4,7-4,8 közötti értékeket adtak.
Összegezve elmondható tehát, hogy az EMK-val nagyon változatos szükségletek miatt foglalkoznak az emberek és általában ezek fontossága nő az EMK-val való kapcsolat során.
A kezdetben alacsonyabb értékeket kapó szükségletek, például az „egészség” (3,64), az „új közösség” (3.17) és az „új munkalehetőség” (2,85) lényegesen magasabbak lettek (4,48, 4,0, és 3,72). Ez a növekedés arra utal, hogy az EMK-val való foglalkozás során új lehetőségek és így új szükségletek is keletkeznek (pl.: új munka) illetve az EMK olyan területeken is hasznosnak bizonyul, amire kezdetben nem is gondoltak sokan (pl.: egészség). A kapott eredmények tehát csak részben igazolták ezt a hipotézisemet, mert ugyan az EMK hatására volt szignifikáns változás a szükségletek fontosságát tekintve , az általam feltételezett tendencia nem mutatható ki egyértelműen.
[1] Csermely Péter (2005) :Hálózatok sejtjeinkben és közöttük, http://www.mindentud%C3%A1s.hu/csermelypeter/20050911csermely1.html?pIdx=11
Letöltés ideje: 2008.01.26.
[2] Rosenberg, B. Marshall: EMK Nemzetközi Intenzív Tréning, Budapest,2006 május 8-17
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése