Az EMK lényege egy olyan mélyebb kapcsolódás önmagunkkal és a másikkal, amiben elsősorban az a fontos, ami a jelenben élő. „A Szív a fontos nem az Ész”. Ezt a tartalmat, ezt az áramlást tehát nem feltétlenül kell szigorúan kötött struktúra szerint tanulni, gyakorolni. Marshall Rosenberg tréningjei is az u.n. „Nyitott Tér Technika”[1]alapján szerveződnek, tehát csak egy keret létezik, egyébként a résztvevők aktívan formálják a tartalmat a saját felajánlásaikkal. Egyre több EMK tréning zajlik ebben a rendszerben, de természetesen ez a módszer nem kötelező, minden tréner maga dönt arról, hogy milyen rendszert használ a tréningjein.
Az interjúban erről a struktúra nélküli struktúráról Jónai Éva Hava nagyon részletesen beszélt, így ezt a részt hosszabban idézem:
„Az EMK tréninget csinálom évek óta, de nincs két egyforma tréning, pedig, vagyis nem pedig, mert valószínűleg pont azért, mert én nem készülök egy struktúrával, hanem ami ott meg akar jelenni a résztvevők és az én együtt működésemből, az történik meg” [2]
Ez a struktúra nélküliség egy hosszas folyamat eredményeképp született meg. Hava elmesélte, hogy amikor például egy konferencián egy EMK műhelyt tartott évekkel ezelőtt, azt gyönyörűen kidolgozta, felépítette, mint egy „ikabanat”, de azután ez a struktúra olyannyira lekötötte, hogy nem tudott valódi kapcsolatot kialakítani a közönségével és ez a kudarc nagyon megrendítette.
„Úgyhogy nekem megvan az alap, a belső struktúrája ennek az egésznek. Merthogy nekem nagyon fontos érteni azt, amit csinálok, megtalálni az összefüggéseket, a belső struktúráját. De, hogy ehhez képest hogyan formálódik a műhely, az adott tréning, az mindig spontán. Lehet egy kreatív ötlet, hú most ez nekem nagyon tetszene, és akkor azt beviszem, és mindig van egy ilyen, amit úgy magamnak bedobok, mint egy kavicsot, hogy na ezt próbáljuk ki. De aztán nem tudom onnantól kezdve pontosan, hogy hogyan fog fejlődni. És meg kell tanulnom egyre inkább, és azt tanulom, úgy tartani a struktúrát, hogy közben nincs struktúra. Ez egy nagy paradoxon és nem is tudom, hogy szavakba tudnám-e foglalni.”[3]
Ez a fajta szemlélet egyenrangúnak tekinti a trénert és a csoport tagjait, a rogers-i elveknek megfelelően a tréner nem tanít, hanem a többi résztvevővel közösen formálja a tanulási folyamatot: „Megtanítani a résztvevőket és az első pillanatban éberré tenni őket arra, hogy itt mindenki szóhoz kell, hogy jusson, tehát figyeljünk a csendesekre. Mindenki figyeljen a saját áradó kommunikációjára, merthogy ott ülnek sokan. Hogy legyen mindenre tér és idő. Hogy együtt formáljuk a struktúrát és nekem arra kell ébernek lennem, hogy ezt így mindenki tartsa.”[4]
A tréner felelőssége, hogy a struktúra nélküli folyamat ne essen szét: „Szóval ezt a struktúrát menedzselni és ezt a dinamikát tartani, és hogy hogyan lehet közbevetni magamat úgy, hogy közben a másik ne sérüljön, tehát érezze a megbecsülést, ugyanakkor kapjon egy impulzust arról, hogy ébredj fel, mert itt együtt strukturáljuk az egészet. Ez egy nagyon izgalmas feladat, ez több annál, sokkal élőbb annál, mintha én egy struktúrát kidolgozok és azt végig hajszolom. Mert ez csináltam, ezt csináltam régen az angol tanítással. Kidolgoztam egy gyönyörű struktúrát és végighajszoltam rajta a gyerekeket, akiket tanítottam.”[5]
Az áramlás közben természetesen a trénernek van egy „belső struktúrája”, elképzelése arról, mi az a tartalom, amit a csoportnak meg kellene ismernie, de nem ragaszkodik ahhoz, hogy ez egy általa előre elhatározott sorrendben és módon jelenjen meg.
„Mindazt beletenni, amit szeretnék. De ennél sokkal magasabb szintű struktúra az, hogy az áramlat közepette strukturálni magunkat és ébernek lenni. Na hát ezt tanulom pillanatról, pillanatra és ez nagyon izgalmas.” [6]
[1] http://en.wikipedia.org/wiki/Open_Space_Technology letöltés ideje: 2008.03.11.
[2] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet v.p.
[3] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet vi.p.
[4] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet vi.p.
[5] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet, vi.p
[6] Interjú Jónai Éva Havával (2008): 3. melléklet, vi.p
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése