A GubancFonó blogban az Együttműködő Kommunikáció és a nemez csodálatos találkozását szeretném megosztani, hogy minél többen részesedhessenek ebben az ősi és mégis nagyon új élményben, ahol a kapcsolódásokat több szinten élhetjük meg: a szavak, az emberi kapcsolatok és a gyapjúszálak összefonódásában.
2025. február 4., kedd
Az élet csodás pókhálója
2021. október 17., vasárnap
SZÍNES EMK
Október 2. ( Gandhi születésnapja) és október 6. (Marshall Rosenberg születésnapja) között tartott a 2. online EMK Konferencia.
Nagy megtiszteltetés volt a számomra, hogy én is tarthattam egy másfél órás foglalkozást.
A színek és az EMK lehetséges kapcsolódásait választottm témának, mert a szinek indítottak el azon az úton, hogy kidolgozzam a nemezEMKommunikációs tréningeket.
Ezen a blogon több helyen is olvashatsz, hallhatsz ezekről a tréningekről:
A másfél órás tréninghez készítettem ezt a 4 oldalas segédanyagot, hogy jobban utána nézhessenek a résztvevők az ott elhangzottaknak.
Azoknak is érdekes lehet, akik nem voltak ott.
2017. április 19., szerda
Szavaink lehetnek falak és ablakok is
Ebben a keresésben és rátalásban szeretnék
segíteni Neked a tavasszal induló tréningeimen, ahol a színes gyapjú és a nemez tárgyak gazdagítják a folyamatot.
Ha valami új megoldást keresel a kommunikációs/kapcsolati elakadásaidra, a benned és körülötted lévő "gubancok"
feloldására : gyere el a GubancFonó tréningre.
Ha már ismered az EMK szemléletét és eszköztárát, de nyitott vagy arra, hogy ezt egy eddig nem tapasztalt módon gyakorold, akkor is érdemes benézned a GubancFonóba!
A tavasszal induló tréningek részleteit ITT olvashatod.
Gyere, várlak szeretettel!
2016. december 6., kedd
GUBANCAINK
A tréning célja:
A tréning során megtapasztalhatjuk, hogy hogyan segíti egymást az Együttműködő kommunikáció, az EMK és a gyapjú meg a nemez?
Segít-e ez a két eszköz Neked kicsomózni, letisztázni a benned és körülötted lévő kommunikációs és kapcsolati gubancokat?
Nem vagyunk egyformák. Van, aki a logika, az ész érvek mentén tud haladni és eljutni a belső világához és van, akinek ehhez inkább képekre, élményekre van szüksége. Van, aki szereti keverni a kettőt és biztos van olyan is, akinek ez nehezen megy vagy egyenesen zavaró.
Ha szivesen megtapasztalnád ezt a két eszközt így együtt, de nem akarsz "ajtóstól rontani" a GubancFonóka 5 alkalmas tréningjébe, akkor itt a helyed, szeretettel várlak ezen a 4 órás tréningen.
A TRÉNING RÉSZLETES TEMATIKÁJA
- "Gubancaink" a kapcsolatainkban és a kommunikációnkban
- Milyen gubancaink vannak a kapcsolatainkban, a kommunikációnkban?
- Hogyan bánunk ezekkel a gubancokkal?
- Jó ez nekünk ? és jó a környezetünknek?
- Hogyan lehetne jó?
- "FONÓ"
- Mit is jelent a 'fonó(dás) a kommunikációban?
- Miben különbözik az EMK a "hétköznapi" kommunikációtól, kapcsolódástól?
- Ismerkedés az EMK elemeivel: 4 lépés, őszinteség-empátia
- Közös alkotás gyógyító erejének megélése
A tréning díja: 5 000 Ft
Ha a 'GUBANCAINK' tréning után úgy döntesz, hogy eljössz a GubancFonóka
öt alkalmas, 20 órás tréningjére is, akkor annak díjából 10% kedvezményt kapsz.
2008. április 14., hétfő
Az EMK 4 lépéses modellje
Az EMK modelljét négy elem alkotja:
az ítéletmentes megfigyelés,
az érzés,
a szükséglet és
a kérés.
Ezt a négy elemet alkalmazza a helyes kommunikáció érdekében, de minden szituációban hasznos figyelembe venni a személyes és kulturális sajátosságokat és velük összhangban használni a modellt.
Kérés
Az EMK-ban nagyon fontos, hogy hogyan kérünk, mert könnyen érezheti erőszaknak a másik fél a kérést. Ezért érdemes a következőket szem előtt tartani.[1]
· Mikor kérünk valamit, akkor pozitív megfogalmazást alkalmazzunk, azt kérjük, amit szeretnénk és nem azt, amit nem akarunk.
· Pontosan határozzuk meg, hogy milyen szükségletünk van, és mit kérünk a másiktól.
· Jelen idejű kéréseket fogalmazzunk meg.
· Kérjünk, és ne követeljünk a másiktól. Legkönnyebben úgy különböztethetjük meg a kérést a követeléstől, hogy mikor kérünk, akkor elfogadjuk a nemet is válaszként, mert meghalljuk benne az igent egy másik szükségletre.
Lényeges világosan látni azt is, hogy mit kérünk. Először az érzéseket és szükségleteket kell világosan látnunk, és ezért a kérés ebben a szakaszban vagy az általunk elmondottak visszajelzését kéri („A” típusú kérés), vagy azt kéri a másiktól, hogy mondja el mi van őbenne a hallottakkal kapcsolatban („B” típusú kérés).Ezek a kapcsolódási kérések. Sok esetben nincs is szükség a következő szintre, a „C” típusú kérésre, vagyis arra, hogy mit szeretnénk kérni a másiktól, mit tegyen, hogy a szükségletünk kielégüljön és/vagy a kapcsolatunk mélyebbé, az életünk gazdagabbá váljon. Alapvetően ugyanis empátiára van szükségünk és nem „megoldásokra”.
A „C” típusú kérést akkor érdemes feltenni, ha már felszínre került minden ki nem elégült szükséglet, mert a stratégiák egyeztetése általában csak akkor sikeres, ha előtte kapcsolódni tudtunk saját és partnerünk érzéseivel és szükségleteivel.[2]
Szükségletek
- 1. Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság, szexualitás
- 2. Biztonsági szükségletek: fizikai védettség, kiszámíthatóság
- 3. Szeretet, valahová tartozás szükséglete: gyengédség, viszonzott szeretetkapcsolat
- 4. Elismerés szükséglete: önbecsülés, mások általi elismerés, hírnév, becsvágy
- A felsőbb szinten az úgy nevezett „növekedés” alapú szükségletek vannak:
- 5. Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
- 6. Esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
- 7. Önmegvalósítás szükséglete: elérni a bennünk rejlő lehetőségeket
- 8. Én-transzcendencia felismerni, hogy valami nálunk nagyobbnak vagyunk a részei . Nem feltétlenül vallásos értelemben, ez a "nagyobb" lehet egy közösség vagy egy eszme is
- Az 1. szakaszt „érzelmi rabszolgaságnak” nevezi, ahol érzelmileg függő helyzetben vagyunk másoktól illetve felelősnek érezzük magunkat mások érzéseiért, szükségleteiért: dependencia.
- A 2. szakasz az „undok” szakasz, amikor sikerül kitörni az előző szakasz korlátaiból, ilyenkor rengeteg fájdalmat okozunk környezetünknek és saját magunknak is: independencia.
- A 3. szakasz a cél, itt tanuljuk meg, hogyan lehet érzéseinket úgy kifejezni, és szükségleteinket úgy kielégíteni, hogy közben senki más se sérüljön, vagyis tiszteljük a másik érzéseit és szükségleteit: interdependencia.[5]
Érzések
Az EMK a szív nyelve és ezért is lett a nagy szívű zsiráf a jelképe. Ebben a kommunikációs modellben lényeges szerepet töltenek be az érzéseink, fontos, hogy figyeljünk rájuk, mert ennek segítségével tudunk kapcsolatba lépni azzal, ami élő bennünk. Az érzések olyanok, mint a lámpák a műszerfalon, azt jelzik, hogy van egy kielégítetlen szükségletünk.
„Az érzés csak akkor értékes, ha azonosítani tudjuk a szükségletet, ami generálta”[1]
Fontos, hogy ne csak saját érzéseinkre, hanem a másokéra is odafigyeljünk.
[1] Rosenberg, Marshall (2000): Interjú részlet 1p http://grow.hu/tudastar/tematikus_anyagok/eroszakmenteskommunikacio
Ítéletmentes megfigyelés
egy ki nem elégített szükséglet tragikus kifejeződése”
Marshall Rosenberg
Az emberi bölcsesség talán legnagyobb tárháza, a Biblia, több helyen is ír az ítélkezés, a jó és rossz megkülönböztetésének veszélyeiről. Az első emberpárnak azért kellett otthagynia az Édent, mert evett a jó és rossz tudásának gyümölcséből. Jézus egyik legfőbb tanítása is az, hogy „Ne ítélj, hogy ne ítéltessél”, de az indiai filozófus, Krishnamurti is az ítélkezés nélküli megfigyelést tekinti az intelligencia csúcspontjának.[1]
Mi az összefüggés az ítélet és az erőszak között?
Marshall Rosenberg kiterjedt kutatásokat végzett ezen a téren és számos ezzel foglalkozó irodalmat áttekintett. Hivatkozik például O.J. Harvey pszichológus eredményeire (Colorado Egyetem), aki összehasonlító kutatást végzett irodalmi szövegekben és úgy találta, hogy azoknál a nemzeteknél, amelyek nagyobb gyakorisággal használnak minősítő, ítéletet közvetítő szavakat, nagyobb számban fordul elő erőszak is.[2]
Az ítélet kétpólusú, lehet jó és akkor jutalmaz, vagy rossz és akkor büntet, mindkét esetben azonban függőségi viszony jön létre. Mert van egy főnök, aki eldönti mi a jó és mi nem az, és van egy alárendeltje, aki ettől a döntéstől függ. Lehet kifelé irányuló, akkor másokat hibáztatunk, vagy befelé irányuló és akkor magunkat vádoljuk. Mindkét esetben erőszak az eredmény.
Tehát a megfigyelésnek objektívnak és konkrétnak kell lennie a zsiráfnyelvben. Tanácsos kerülnünk az olyan általánosító szavakat, mint például a „mindig” és „soha” illetve amelyek elítélnek, mint például az „ordibál” vagy az „ostoba”.